Európai Unió Hivatalos Lapja
A (3) bekezdés közvetlenül az emberi méltóságból ered, és figyelemmel van a szervezett bűnözés közelmúltbeli fejlődésére, így az illegális bevándorlásra, vagy a szexuális kizsákmányolásra épülő, haszonszerzési célú hálózatokra. A kollektív fellépés gyakorlásának módjaira és korlátaira, a sztrájkot is beleértve a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok az irányadók, beleértve a kollektív fellépés egyszerre több tagállamban való végrehajtásának kérdését is. A harmadik bekezdés az Európai Szociális Charta 13. cikkéből, a felülvizsgált Szociális Charta 30. cikkéből, valamint a közösségi charta 10. pontjából merít. A második bekezdés a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelvre, valamint az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 96/34/EK irányelvre támaszkodik. A diplomáciai és konzuli védelem. Az Unió szimbólumai. A visszaélésszerű magatartás. Az alábbi magyarázatok eredetileg az Európai Unió Alapjogi Chartáját kidolgozó Konvent elnökségének irányításával kerültek megfogalmazásra. A cseh és a lengyel alkotmánybíróságok az uniós jog elsőbbségéről. Egy húszéves fiatal: ereje teljében, de segíteni kell, hogy kibontakozzon. O., indokolás: 37. pont]). Magyarázat a 12. cikkhez A gyülekezés és az egyesülés szabadsága.
- Az európai unió zászlója
- Az európai unió céljai
- Európai unió hivatalos nyelve
- Európai unió alapító országai
- Európai unió hivatalos nyelvei
- Az európai unió hivatalos lapja
Az Európai Unió Zászlója
E cikk (1) bekezdése a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelven alapul. Ezek között olyan, a tagállami szuverenitás szempontjából szenzitív területek találhatók, mint a migráció, az igazságszolgálgatás, a foglalkoztatás vagy az adózás. 2) Az uniós szintű politikai pártok hozzájárulnak az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához. Cikkünkből értesülhet a magyar vonatkozású októberi kötelezettségszegési eljárásokról. Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van. A tulajdonhoz való jog. E cikk első bekezdése az EK-Szerződés 2. cikkén és 3. cikkének (2) bekezdésén alapul, amelynek helyébe az Európai Unióról szóló szerződés 3. és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke lép, mely utóbbi az Unió céljai között nevesíti a nők és férfiak közötti egyenlőség elősegítését, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikke (1) bekezdésén. Így történt, hogy az Európa jövőjével foglalkozó konvent által kidolgozott európai alkotmánytervezetbe 2004-ben a charta szövege is bekerült. Ha valakit egy állam büntető törvényének és büntető eljárási törvényének megfelelően egy bűncselekmény kapcsán már jogerősen felmentettek vagy elítéltek, e személlyel szemben ugyanennek az államnak az igazságszolgáltatási szervei ugyane bűncselekmény miatt nem folytathatnak büntető eljárást, és vele szemben abban büntetést nem szabhatnak ki. A fentiekből következően az európai politikai színtéren elsősorban arról kellene vitákat hallanunk, hogy az uniós intézmények eljárásaik, döntéseik, működésük során megfelelnek-e az Alapjogi Charta rendelkezéseinek, maguk is tiszteletben tartják-e az emberi jogokat és a jogállamiságot. A lista az EJEE-ben foglalt jogokon kívül nem tartalmaz más jogot. A magán- vagy közoktatási intézmény alapításának joga a vállalkozás szabadságának egyik formájaként biztosított, azonban kizárólag a demokratikus elvek tiszteletben tartásának korlátai és a nemzeti jogszabályok által meghatározott rendelkezések keretei között gyakorolható.
Az Európai Unió Céljai
E cikk összhangban van a Szerződésekhez csatolt, a menedékjogról szóló jegyzőkönyvvel. Tartalma és terjedelme a Charta 52. cikkének (3) bekezdése értelmében azonos az EJEE hivatkozott cikkével. Az 1957-ben megalapított közösségben először 1989-ben a Maastrichti Szerződés előkészítésekor tettek javaslatot egy alapjogokat tartalmazó dokumentum megalkotására. Létezik költségmentességi rendszer az Európai Unió Bírósága elé került ügyek esetében is.
Európai Unió Hivatalos Nyelve
1) Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához. Magyarázat a 49. cikkhez A bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei. Az Európai Bíróság újabb esetjoga az uniós polgárokat megillető jogok korlátozhatóságáról. A megkülönböztetés tilalma.
Európai Unió Alapító Országai
Az Acte clair doktrína. Egyéb eljárási szabályok. Az uniós versenyjog forrásai. A személyi sérthetetlenséghez való jog. Az Unió értékrendje. Fejezet A tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárások. Az Európai Központi Bank – a monetáris unió intézményi aspektusa.
Európai Unió Hivatalos Nyelvei
1) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. További információ: - Az EU Chartája az EUR-Lexen. Az 52. cikk (3) bekezdése értelmében e jog tartalma és alkalmazási köre azonos az EJEE-ben biztosítottakkal. A művészet és a tudományos kutatás szabad. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Fejezet Jogforrások – jogalkotás – döntéshozatal.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
A közvetlen érintettség. 1) Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való bármilyen szintű, különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesüléshez, ami magában foglalja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy érdekei védelmére szakszervezetet alapítson, vagy azokhoz csatlakozzon. Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez. Ezt a cikket a felülvizsgált Európai Szociális Charta (21. cikk) és a munkavállalók jogairól szóló közösségi charta (17. és 18. pont) tartalmazza. Rendelet formájában hozott határozat. Lásd továbbá a munkavállalók jogainak a vállalkozások átruházása esetén történő védelméről szóló 2001/23/EK irányelvet, valamint a 2002/74/EK irányelvvel módosított, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló 80/987/EGK irányelvet.
Világosan kimondja, hogy a Charta a szubszidiaritás elvével összhangban elsősorban az Unió intézményeire és szerveire vonatkozik.